Oldalak

2014. július 21., hétfő

12. fejezte

12. fejezet

Ez a hét is gyorsan eltelt. Péntek van. Az utolsó napom itthon. Nem szólt sok mindenről ez a hét, nem nagyon találkoztam senkivel sem. Gondolom foglalkoztat a dolog hogy mi lett végül az Arminos üggyel... Hát újra együtt!:) Nem sok mindenkivel találkoztam az utolsó héten. Rosával és Vilcsivel megbeszéltük, hogy nem veszünk könnyes búcsút egymástól úgyhogy velük sem taliztam. Kizárólag Arminnal és Alexyvel voltam egész héten. Alexy segített rendszerezni a ruháimat és úgy is pakoltuk el. A bőröndbe kb. egy hétre elég ruha van pakolva a több jön majd utánam postán. Arminnal jól el voltunk probáltunk minél több időt együtt tölteni. A New Yorki házunkat direkt nem néztem meg... Meglepit akarok. A bőröndömbe raktam pár Mangát... a kedvenceimet.. Nana és Naruto<333 A hajam gondosan kivasalva, a sminkem feltéve... Indulhatunk... Nehogy félreértsd kedves idegen! Nem a reptérre megyek, hanem csak Arminnal találkozunk a Starbucks-ban. Imádom a helyet! Ahogy beértem az üveg falú épületbe egy ismerőst pillantottam meg. Lisander volt az. Érdekes jól be van öltözve! Olyan mint egy eskimo pedig nyár van... A jeges maciktól vett divat tanácsokat? Olyan régen nem láttam... pedig jóba vagyok vele! Olyan mintha a bátyám lenne. De ő elköltözött! Mint ahogy most én is fogok... Mit kereshet a városba? Ja, amúgy Amerikában él ő is. De nem hiszem, hogy New York-ban lakna ahogy én fogok.. Vagy mégis? Áhh az nagy szerű lenne! Na oda megyek hozzá.:
- Szia-mia - hajoltam az arcába mosolyogva, a hajam ráhullott az asztalra... kb. úgy nézett ki mintha smárolnánk.. SEGÁZ:D
- Lora! De régen láttalak - állt fel mosolyogva, és megölelt. Mélyen beszívtam az illatát... De sokszor ölelgettem régen - hogy vagy? - érdeklődött
- Remekül! Főleg most már! Olyan régen láttalak... De... Miért vagy így beöltözve? - kérdeztem tőle mosolyogva
- Hát... eléggé beteg vagyok... Csak Leigh-et jöttem meglátogatni, és már nem tudtam visszamondani a repjegyem... - magyarázta
- Aha értem, örülök hogy összefutottunk.. kérdezni szeretnék valamit!
- Egy perc! - pattant fel az asztaltól, aztán egy perc múlva tényleg visszatért, kezében egy papír pohárral:
- Fehér csokis mocha, a kedvenced - kacsintott
Elvettem az italt, nagyon fantasztikusan finom volt.:3 Imádom a mochát!
- Szóval amiről beszélni akartam... Te Amerikán belül hol élsz?
- A nagy almába... hol máshol? - kacsintott.. De sokat kacsint mostanában... Vagy csak a betegségtől tikkel a szeme?:D Nem tudom, de jól áll neki.
Lissel naggggyon sokáig elbeszélgettünk... Konkrétan, hogy bezárt a starbucks. Megbeszéltük, hogy sokat fogunk talizni majd, és hogy bemutat egy csomó tagnak akiket már ismer. Bár azt nem tudom, hogy melyik suliba fogok járni valószínű, hogy a Sweet Amoris testvér sulijába.. És akkor egy suliba fogok járni Lissel!*-*
- Na elviszlek valahova, gyere! - rántott fel a padról ahol miután kizavartak a kávézóból leültem.
- De még Armin nics itt! - elgondolkodtam - csak 3 órát késik... Zsír! Najó - nyújtottam felé a kezem - elrabolhatsz! - adtam be a derekam
Sétáltunk egymást átkarolva, míg egy raktárhoz nem értünk...
- Mikor azt mondtam elrabolhatsz... Nem pont így gondoltam! - grimaszoltam
Nem mondott semmit csak bevezetett ahol... ahol... ahol mindenki ott volt! Rosa, Vilcsi, Armin, Alexy, Nat, Cast, kim, Peggy, Amber (?), Iris és még pár ember. Szépen fel volt díszítve a hely. Egyből mindenki a nyakamba ugrott, Lis pedig hátrahúzódott. Nagy hangfalak voltak mindenhol, kaja, innivaló. 10 perc beszélgetés után Vilcsi, és Rosa bevitt egy szobába és megcsinálták a hajam, arcom adtak ruhát.:
20 percel később már kész is lettem. Kimentem ahol Armin fogadott:
- Szia! Nem láttad a barátnőmet? Hasonlít rád, csak lezserebb - vigyorgott
- Bocs, nem láttam - csókoltam meg - Nem jöttél el... mégha volt okod is rá..
- Kiengesztellek! - kacsintott. Erre elvörösödtem, aztán gyorsan elszaladtam inni. 
A többiek sorban jöttek és ajándékokkal halmoztak el, búcsúzóul..
Kimentem az erkélyre ahol Lis pihent
- Azt hittem köszönés nélkül elmentél.. - álltam mellé
- Köszöntem volna.. De most megyek! Találkozunk New Yorkba! Addig is... - a zsebébe nyúlt - itt ez a lánc! A tied! - tette a nyakamba.
Egy gyönyörű ezüst lánc volt.
- köszönöm - mosolyogtam - majd hívlak
- Jó éjt - azzal megölelt és egy rövid csókkal elköszönt, én pedig mosolyogva néztem utána.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése