14. fejezet
Megérkeztem New Yorkba. Lekínlódtam magam a gépről, a leszállással kapcsolatos dolgokat elintéztem. A bőröndömet húzva magam után sétáltam kifelé, ahol Anyuék vártak. Mosolyogva ugrottam a nyakukba. Olyan rég láttam már őket, nagyon hiányoztak! Körbenéztem, de nem láttam New Yorkból sokat... Csak a reptér szürke parkolóját láttam, és olyan autókat mint még soha ezelőtt. Rengeteg embert láttam akik szeretteiket ölelgették, mosolyogva, néha könnyes szemekkel is. Anya egy picit megváltozott: Beszőkült... Tetszett nekik az új hajam, bár kicsit feketének gondolták...:D Oda sétáltunk a vadi új autónkhoz (persze csak nekem volt ez az autó újdonság) egyébként egy grafit-szürke Lotus Eterne Concept, 5 ajtós. Full luxus kocsi, tolató radar, tempomat, start-stop rendszer, ezüst fényú lámpa és sok-sok más dolog is. Beültem hátra apa beindította a motort és... és az öv magától becsatolódott... Ezen enyhén meglepődtem, Apa és Anya pedig jót röhögtek rajtam.. GONOSZAK! Nagy nehezen kihajtottunk a reptérről, rengeteg autó volt. Elindultunk haza. Egész úton mint valami idióta bámultam kifelé az ablakon és a magasabbnál-magasabb épületeket csodáltam, aztán a parkokat, fákat, embereket. Kb. 30 perces volt az út amíg oda nem értünk egy veszett nagy kovácsol vas kerítés elé. Apa megnyomott egy gombot majd kinyílt az ajtó. Újra megnyomta a gombot és belemondta: Köszönöm, Markus! És behatottunk. Én az ablakon kémleltem a helyet: Az utat amin haladtunk végig parkosított udvar vette körül. Tökéletes zöld fű, tuják sorai, gyönyörű zöld fák, szimmetrikus elhelyezett 2 kerti tó... Nem semmi a hely! Nem sokára apa leparkolta az autót egy parkolóba (?), aminek párja is volt.. A két parkolót pedig egy kör alakú pici, mini kert választotta el egymástól. A parkoló nem volt ám üres! Volt benne egy piros Mini, és egy fehér Bentley. Kiszálltam a kocsiból, és mielőtt szemügyre vettem volna a házat észrevettem minimum 20 (!!!!) darab kertészt.. Áh szóval rajtuk múlik mennyire csili-vili kertbe iszogatjuk a pina coladainkat! Na és persze a ház... inkább villa.. Kívülről fakó sárga színű jobbra, és barra megy egy lépcső fel a teraszra, a teraszon pár napozóágy, egy kör alakú asztal, két székkel. A bejárati ajtó is a teraszról közelíthető meg. Egy bazinagy két szárnyú cseresznye színű ajtó, az üveg benne pedig vissza tükröződő, domború.Szép kis kecó! Anyáék betessékeltek az előszoba kör alakú, az ajtóval szembe két felé nyúló lépcső (olyan mint kinn), jobbra balra pedig valamilyen szobák... Anya megmutatta az ajtót hogy melyik az én szobám. Beléptem. Kicsinek nem éppen mondanám, mivel hatalmas egy szoba. Ahogy belépek az ajtóval szemben van egy ágy előtte egy sofa. Balra van egy kanapé a falon egy hatalmas TV és egy csomó Xbox cucc*-* jobbra fésülködő asztal, nagy tükörrel, az egyik sarokba babzsák fotel és egy gitár, állvánnyal. A szoba amúgy krémszínű volt, virágos tapéta csíkokkal. A szobában két ajtó volt. Kinyitottam az egyiket és egy hatalmas fürdőszoba tárult a szemem elé. Jakuzzi volt benne és szauna. Egy mosdó, wc, és egy üveg faló tudoló. Gyönyörű pezsgő színű csempével volt zsempézve. Nagyon szép volt. Kiléptem a fürdő ajtaján és csak akkor vettem észre, hogy milyen ablakom van... Majdnem a laminált padlóig ért és úgy volt megcsinálva, hogy rá lehetett ülni!!!!!!!!!!! Kiskorom óta erre vágytam... Jajj hát még van egy ajtó! Beléptem és mi fogadott??? Egy hatalmas gardrób! türkiz üveg polcai voltak, és még cipőtartói is. Na itt el fogok férni! Körülnéztem a házba: Hatalmas étkező asztal, hatalmas konyha, nappali, szobák, dolgozó szobák, társalgók, játékterem (!!!!). Lementem a -1 emeletre ahol wellness részleg is van... és mozi terem... Király kis házikó! Mikor belül mindent megnéztem, ki már nem mentem... hagytam magamnak egy kis meglepetést másnapra. Felmentem a szobámba kipakoltam a magammal hozott ruhákat a hatalmas gardróbomba, aztán úgy gondoltam elmegyek fürdeni. Megengedtem a vizet a hatalmas kádba, majd bele daraboltam pár rózsát és beleültem... A finom meleg víz nagyon jól esett a bőrömnek. A hajam fel volt fogva kontyba így teljesen a nyakamig benne lehettem a meleg vízbe, a kezembe kaptam a telefonomat és meglepődve konstatáltam, hogy jött egy üzenetem. Armin küldte azzal hogy hívjam fel, mert fantasztikus híre van! Nem kellett több már tárcsáztam is:
- Sziaa - köszönt a telefonba
- Szija-mia! Na mi a hír??? - Kérdeztem lelkesen
- Nem fogod elhinni de....... - húzta az időt - vettem egy VADI ÚJ XBOX JÁTÉKOT! Imádni fogod! - lelkesedett (?)
- WHAT? Ennyi? - lombozódtam le - az tök jó! - válaszoltam letörten
- Ja, meg megyünk júliusba New Yorkba - mondta nyugodtan
- ÚRISTEN ARMIN, ÚRISTEN! Talizhatunk még a nyáron?? - kezdtem el ficánkolni a kádban
- IGEEEEN HÁT NEM KIRÁLY?!?!?! - lelkesedett ő is - Már azt hittem nem is látlak egész nyáron!
- Úristen minden alkalmat ki fogunk használni hogy találkozzunk amíg itt vagy!
- Miért visszhangzol? - kérdezte
- Ja csak fürdök... De mesélj mi van?
És kb. 2 (!) teljes órát beszéltünk minden hülyeségről... Nagyon jó volt hallani Armint, hogy mennyire lelkesedik a találkozás miatt:) Épp kiszálltam a vízből, mikor felugrott egy facebook üzenet:
Nagyon cselesen szívatós voltam... tudom:D Ja és bocsi a hossza miatt de fárasztó volt leírást írnom:D Köszi, hogy olvastad... komikért nem harapok;)
Egy lány, egy család, egy iskola, egy új diák, egy élet, sok bonyodalom... Ha érdekel Lora élete kezd el olvasni, remélem tetszeni fog:)
2014. július 27., vasárnap
2014. július 22., kedd
13. fejezet
13. fejezet
Pontosan 5 órára állítottam be az ébresztőmet, ami pontosan 5 órakor meg is csörrent. "Ma indulok, basszus" -gondoltam. A telefonomat kezdtem nyomkodni az ágyamba. Insta, Face, Snap és semmi fontos. Pár barom full részegen egy-egy buliba, és pár kép a tegnapi buliról. Áhh holnap már nem itt ébredek.. 18:35-kor indul a repcsi, szóval 16:30-ra oda kell érnem! Kimásztam az ágyból, szépen beágyaztam. Komolyan, lehetnék Holle Anyó*-*! Körülnéztem a szobámban pár doboz, és a gurulós bőröndöm. Gyorsan beraktam a kedvenc plüssöm a kézi táskámba, és eszembe jutott, hogy tökre rég láttam Anyáékat! Jó lesz újra találkozni!:3 Talán utoljára el kéne menni futni! Áhh ez lesz, aztán rendbe teszem magam! Teljes naturálba, össze vissza hajjal mentem ki a kapun és indultam el, futni... Remélem nem találkozom senkivel... mert még csak fogat sem mostam..:D Nem zárom be az ajtót, csak beriasztok... Az úgy is elijeszti a hivatlan vendégeket;) Jajj még azt sem tudom, hogy mekkora lesz a szobám.. Remélem nem egy egérlyuk, mert akkor vissza jövök!:D Na szóval ha eszt megvitattam magammal elindultam futni, így:
- Még oda sem adtam az búcsú ajándékom - súgta a fülembe
- Nem kell búcsú ajándék! Miért kapok mindenkitől búcsú ajándékot? Helyem nem lesz nekik! - nyávogtam
- Ugyan, ennek nem kell hely! - ahogy ezt kimondta, belefújt a fülembe amitől végig borzongtam... Ha csak ennyi lett volna az ajándéka..
- Pofád lapos, nyomoronckám! - vetettem oda neki, amitől el is hallgatott.
Arminnal mielőtt felszáltunk beszéltem, jól van, én is! Minden rendben!:)
Ez egy naggyon hosszú rész lett szerintem.. legalábbis nekem 4 teljes órámba került a megírása... Remélem tetszett... Igazán írhatnátok pár megjegyzést, véleményt mert mióta "leszoktatok" a komikról, olyan mintha magamnak írnék..:/ Szóval követhettek is, és komi, komi, komi pls!*-*:) Köszi hogy olvastad, bye:)
Pontosan 5 órára állítottam be az ébresztőmet, ami pontosan 5 órakor meg is csörrent. "Ma indulok, basszus" -gondoltam. A telefonomat kezdtem nyomkodni az ágyamba. Insta, Face, Snap és semmi fontos. Pár barom full részegen egy-egy buliba, és pár kép a tegnapi buliról. Áhh holnap már nem itt ébredek.. 18:35-kor indul a repcsi, szóval 16:30-ra oda kell érnem! Kimásztam az ágyból, szépen beágyaztam. Komolyan, lehetnék Holle Anyó*-*! Körülnéztem a szobámban pár doboz, és a gurulós bőröndöm. Gyorsan beraktam a kedvenc plüssöm a kézi táskámba, és eszembe jutott, hogy tökre rég láttam Anyáékat! Jó lesz újra találkozni!:3 Talán utoljára el kéne menni futni! Áhh ez lesz, aztán rendbe teszem magam! Teljes naturálba, össze vissza hajjal mentem ki a kapun és indultam el, futni... Remélem nem találkozom senkivel... mert még csak fogat sem mostam..:D Nem zárom be az ajtót, csak beriasztok... Az úgy is elijeszti a hivatlan vendégeket;) Jajj még azt sem tudom, hogy mekkora lesz a szobám.. Remélem nem egy egérlyuk, mert akkor vissza jövök!:D Na szóval ha eszt megvitattam magammal elindultam futni, így:
Egy fél órát futottam, közben bömböltettem a fülembe a quimby-t, Isteni volt! Éppen megálltam kifújni magam amikor egy ismerős lépett oda hozzám:
- Helló cica, van gazdád? - kérdezte
- Elment nekem cica kekszért, miért? - mosolyogtam rá
- Na akkor most "Lora és Castiel" együtt folytatta útját - hajolt meg és nyújtotta felém a kezét
- De én futni akaroook! - toporzékoltam
- De én utálok futniiii! - utánozott lány hangon
- Amúgy anyád hogy van?
- Kösz a kérdést egész jól! - válaszolt tiszta természetesen, mire én kinyújtottam rá a nyelvem
- Igazából nem számítottam ismerősre... úgyhogy ha nem haragszol - kezdtem el futni előle - én lépteem!!!
Már éppen szaladtam volna el amikor megkapta a kezem és visszarántott
- Nem kell búcsú ajándék! Miért kapok mindenkitől búcsú ajándékot? Helyem nem lesz nekik! - nyávogtam
- Ugyan, ennek nem kell hely! - ahogy ezt kimondta, belefújt a fülembe amitől végig borzongtam... Ha csak ennyi lett volna az ajándéka..
Castiel egy fához nyomott, majd gyengéden elkezdte a nyakamat puszilgatni fel a fülem vonalánál, egészen a számig, ahol már nem csak puszilt hanem csókolt is. Nagyon a fához kellett nyomni a kezemet (amit ugye Castiel fogott), hogy leplezni tudjam a remegésemet. Castiel mikor abbahagyta a csókot az államtól lefele húzta száját, egészen a mellemig amit szintén csókolni kezdett. Már majdnem a fába fúrtam az ujjaimat nem bírtam... Furcsa mód jó érzés volt, nem volt erőm eltolni magamtól. Ekkor Castiel hirtelen felemelkedett, és vigyorogva nézett a szemembe... Tuti full ki voltam pirulva, és a levegőt is úgy szedtem mint aki a maraton futotta le...
- Látom még sosem csináltak veled ilyet.. - vigyorgott büszkén
- Nekem barátom van! - suttogtam
- Mostmár van mit tanítanod neki! - vigyorgott
- Nekem barátom van!
- Igen már mondtad! Szóval ma mikor indulsz?
- Nekem barátom van!
- Na jó! Látom ez neked sok volt! Gyere! - kapott az ölébe - haza viszlek! - azzal elinult a házunk felé. Belépett az ajtón, hopp beriasztott... Pár perc múlva megcsörrent a vezetékesünk:
- Hallo - próbáltam magamba erőt adni, mert tudtam ki van a másik végén
- Jónapot kisasszony, behatoló van a házban? - kérdezte a rendörbácsi
- Nem! Dehogy! Csak elfelejtettem, hogy beriasztottam... Bocsánat!
- Azért én csak kérnék egy jelszót! - kérte a rendőr
- Persze! A jelszó: "in genere est in primis" - mondtam el a latin mondatot
- Igen, ezaz! Elnézést a zavarásért!
- Ugyan ez a munkája! - és letettem
Castiel a kanapén ült és engem vizslatott. Én pedig erőt vettem magamon:
- Menny el pakolnom kell! Már majdnem dél van! Hess-hess! - tessékeltem
- Figyelj ami az előbb volt... nem terveztem ilyen hosszúra... - magyarázkodott
- Ugyan... Tőled, és Lisandertől kaptam a legjobb ajándékot - kacsintottam - Na bye! - nyomtam egy puszit az arcára
- Listől mit kaptál? - kívácsiskodott
- Titook! Remélem még látlak - becsuktam magam mögött az ajtót.
Felszaladtam a szobámba gyorsan ellenőríztem, hogy mindent eltettem-e, majd körülnéztem a szobámba... Olyan üres volt. Nem szabad érzelegni! Milyen az már? Kitakarítottam a lakást 1,5 óra alatt majd elkezdtem a repülésre készülődni szerintem elég jól öltöztem fel:
Gondosan körülnéztem a házban, majd raktam egy üzenetet az asztalra:
"Nem sokára visszaérek, az edzőteremből"Hátha elijeszt egy betörőt:D. Bezártam az összes létező ajtót majd beriasztottam. Taxyval mentem a repi térre. Be chekoltam majd költhettem a pénzem a Duty tree-ben. A repülőn egy kb. 20 éves lánnyal ültem, jól elbeszélgettem vele.... volt rá időnk. Kajának salit kértem, narancs cappy-vel. Legalább a fűző alatt is legyek lapos.. mármint a hasam! Egy fiúnak nem épp a lapos hasam, hanem a kevésbé lapos hasam feletti rész jött be, amit pimaszul meg is jegyzett...
- Pofád lapos, nyomoronckám! - vetettem oda neki, amitől el is hallgatott.
Arminnal mielőtt felszáltunk beszéltem, jól van, én is! Minden rendben!:)
Ez egy naggyon hosszú rész lett szerintem.. legalábbis nekem 4 teljes órámba került a megírása... Remélem tetszett... Igazán írhatnátok pár megjegyzést, véleményt mert mióta "leszoktatok" a komikról, olyan mintha magamnak írnék..:/ Szóval követhettek is, és komi, komi, komi pls!*-*:) Köszi hogy olvastad, bye:)
2014. július 21., hétfő
12. fejezte
12. fejezet
Ez a hét is gyorsan eltelt. Péntek van. Az utolsó napom itthon. Nem szólt sok mindenről ez a hét, nem nagyon találkoztam senkivel sem. Gondolom foglalkoztat a dolog hogy mi lett végül az Arminos üggyel... Hát újra együtt!:) Nem sok mindenkivel találkoztam az utolsó héten. Rosával és Vilcsivel megbeszéltük, hogy nem veszünk könnyes búcsút egymástól úgyhogy velük sem taliztam. Kizárólag Arminnal és Alexyvel voltam egész héten. Alexy segített rendszerezni a ruháimat és úgy is pakoltuk el. A bőröndbe kb. egy hétre elég ruha van pakolva a több jön majd utánam postán. Arminnal jól el voltunk probáltunk minél több időt együtt tölteni. A New Yorki házunkat direkt nem néztem meg... Meglepit akarok. A bőröndömbe raktam pár Mangát... a kedvenceimet.. Nana és Naruto<333 A hajam gondosan kivasalva, a sminkem feltéve... Indulhatunk... Nehogy félreértsd kedves idegen! Nem a reptérre megyek, hanem csak Arminnal találkozunk a Starbucks-ban. Imádom a helyet! Ahogy beértem az üveg falú épületbe egy ismerőst pillantottam meg. Lisander volt az. Érdekes jól be van öltözve! Olyan mint egy eskimo pedig nyár van... A jeges maciktól vett divat tanácsokat? Olyan régen nem láttam... pedig jóba vagyok vele! Olyan mintha a bátyám lenne. De ő elköltözött! Mint ahogy most én is fogok... Mit kereshet a városba? Ja, amúgy Amerikában él ő is. De nem hiszem, hogy New York-ban lakna ahogy én fogok.. Vagy mégis? Áhh az nagy szerű lenne! Na oda megyek hozzá.:
- Szia-mia - hajoltam az arcába mosolyogva, a hajam ráhullott az asztalra... kb. úgy nézett ki mintha smárolnánk.. SEGÁZ:D
- Lora! De régen láttalak - állt fel mosolyogva, és megölelt. Mélyen beszívtam az illatát... De sokszor ölelgettem régen - hogy vagy? - érdeklődött
- Remekül! Főleg most már! Olyan régen láttalak... De... Miért vagy így beöltözve? - kérdeztem tőle mosolyogva
- Hát... eléggé beteg vagyok... Csak Leigh-et jöttem meglátogatni, és már nem tudtam visszamondani a repjegyem... - magyarázta
- Aha értem, örülök hogy összefutottunk.. kérdezni szeretnék valamit!
- Egy perc! - pattant fel az asztaltól, aztán egy perc múlva tényleg visszatért, kezében egy papír pohárral:
- Fehér csokis mocha, a kedvenced - kacsintott
Elvettem az italt, nagyon fantasztikusan finom volt.:3 Imádom a mochát!
- Szóval amiről beszélni akartam... Te Amerikán belül hol élsz?
- A nagy almába... hol máshol? - kacsintott.. De sokat kacsint mostanában... Vagy csak a betegségtől tikkel a szeme?:D Nem tudom, de jól áll neki.
Lissel naggggyon sokáig elbeszélgettünk... Konkrétan, hogy bezárt a starbucks. Megbeszéltük, hogy sokat fogunk talizni majd, és hogy bemutat egy csomó tagnak akiket már ismer. Bár azt nem tudom, hogy melyik suliba fogok járni valószínű, hogy a Sweet Amoris testvér sulijába.. És akkor egy suliba fogok járni Lissel!*-*
- Na elviszlek valahova, gyere! - rántott fel a padról ahol miután kizavartak a kávézóból leültem.
- De még Armin nics itt! - elgondolkodtam - csak 3 órát késik... Zsír! Najó - nyújtottam felé a kezem - elrabolhatsz! - adtam be a derekam
Sétáltunk egymást átkarolva, míg egy raktárhoz nem értünk...
- Mikor azt mondtam elrabolhatsz... Nem pont így gondoltam! - grimaszoltam
Nem mondott semmit csak bevezetett ahol... ahol... ahol mindenki ott volt! Rosa, Vilcsi, Armin, Alexy, Nat, Cast, kim, Peggy, Amber (?), Iris és még pár ember. Szépen fel volt díszítve a hely. Egyből mindenki a nyakamba ugrott, Lis pedig hátrahúzódott. Nagy hangfalak voltak mindenhol, kaja, innivaló. 10 perc beszélgetés után Vilcsi, és Rosa bevitt egy szobába és megcsinálták a hajam, arcom adtak ruhát.:
Ez a hét is gyorsan eltelt. Péntek van. Az utolsó napom itthon. Nem szólt sok mindenről ez a hét, nem nagyon találkoztam senkivel sem. Gondolom foglalkoztat a dolog hogy mi lett végül az Arminos üggyel... Hát újra együtt!:) Nem sok mindenkivel találkoztam az utolsó héten. Rosával és Vilcsivel megbeszéltük, hogy nem veszünk könnyes búcsút egymástól úgyhogy velük sem taliztam. Kizárólag Arminnal és Alexyvel voltam egész héten. Alexy segített rendszerezni a ruháimat és úgy is pakoltuk el. A bőröndbe kb. egy hétre elég ruha van pakolva a több jön majd utánam postán. Arminnal jól el voltunk probáltunk minél több időt együtt tölteni. A New Yorki házunkat direkt nem néztem meg... Meglepit akarok. A bőröndömbe raktam pár Mangát... a kedvenceimet.. Nana és Naruto<333 A hajam gondosan kivasalva, a sminkem feltéve... Indulhatunk... Nehogy félreértsd kedves idegen! Nem a reptérre megyek, hanem csak Arminnal találkozunk a Starbucks-ban. Imádom a helyet! Ahogy beértem az üveg falú épületbe egy ismerőst pillantottam meg. Lisander volt az. Érdekes jól be van öltözve! Olyan mint egy eskimo pedig nyár van... A jeges maciktól vett divat tanácsokat? Olyan régen nem láttam... pedig jóba vagyok vele! Olyan mintha a bátyám lenne. De ő elköltözött! Mint ahogy most én is fogok... Mit kereshet a városba? Ja, amúgy Amerikában él ő is. De nem hiszem, hogy New York-ban lakna ahogy én fogok.. Vagy mégis? Áhh az nagy szerű lenne! Na oda megyek hozzá.:
- Szia-mia - hajoltam az arcába mosolyogva, a hajam ráhullott az asztalra... kb. úgy nézett ki mintha smárolnánk.. SEGÁZ:D
- Lora! De régen láttalak - állt fel mosolyogva, és megölelt. Mélyen beszívtam az illatát... De sokszor ölelgettem régen - hogy vagy? - érdeklődött
- Remekül! Főleg most már! Olyan régen láttalak... De... Miért vagy így beöltözve? - kérdeztem tőle mosolyogva
- Hát... eléggé beteg vagyok... Csak Leigh-et jöttem meglátogatni, és már nem tudtam visszamondani a repjegyem... - magyarázta
- Aha értem, örülök hogy összefutottunk.. kérdezni szeretnék valamit!
- Egy perc! - pattant fel az asztaltól, aztán egy perc múlva tényleg visszatért, kezében egy papír pohárral:
- Fehér csokis mocha, a kedvenced - kacsintott
Elvettem az italt, nagyon fantasztikusan finom volt.:3 Imádom a mochát!
- Szóval amiről beszélni akartam... Te Amerikán belül hol élsz?
- A nagy almába... hol máshol? - kacsintott.. De sokat kacsint mostanában... Vagy csak a betegségtől tikkel a szeme?:D Nem tudom, de jól áll neki.
Lissel naggggyon sokáig elbeszélgettünk... Konkrétan, hogy bezárt a starbucks. Megbeszéltük, hogy sokat fogunk talizni majd, és hogy bemutat egy csomó tagnak akiket már ismer. Bár azt nem tudom, hogy melyik suliba fogok járni valószínű, hogy a Sweet Amoris testvér sulijába.. És akkor egy suliba fogok járni Lissel!*-*
- Na elviszlek valahova, gyere! - rántott fel a padról ahol miután kizavartak a kávézóból leültem.
- De még Armin nics itt! - elgondolkodtam - csak 3 órát késik... Zsír! Najó - nyújtottam felé a kezem - elrabolhatsz! - adtam be a derekam
Sétáltunk egymást átkarolva, míg egy raktárhoz nem értünk...
- Mikor azt mondtam elrabolhatsz... Nem pont így gondoltam! - grimaszoltam
Nem mondott semmit csak bevezetett ahol... ahol... ahol mindenki ott volt! Rosa, Vilcsi, Armin, Alexy, Nat, Cast, kim, Peggy, Amber (?), Iris és még pár ember. Szépen fel volt díszítve a hely. Egyből mindenki a nyakamba ugrott, Lis pedig hátrahúzódott. Nagy hangfalak voltak mindenhol, kaja, innivaló. 10 perc beszélgetés után Vilcsi, és Rosa bevitt egy szobába és megcsinálták a hajam, arcom adtak ruhát.:
20 percel később már kész is lettem. Kimentem ahol Armin fogadott:
- Szia! Nem láttad a barátnőmet? Hasonlít rád, csak lezserebb - vigyorgott
- Bocs, nem láttam - csókoltam meg - Nem jöttél el... mégha volt okod is rá..
- Kiengesztellek! - kacsintott. Erre elvörösödtem, aztán gyorsan elszaladtam inni.
A többiek sorban jöttek és ajándékokkal halmoztak el, búcsúzóul..
Kimentem az erkélyre ahol Lis pihent
- Azt hittem köszönés nélkül elmentél.. - álltam mellé
- Köszöntem volna.. De most megyek! Találkozunk New Yorkba! Addig is... - a zsebébe nyúlt - itt ez a lánc! A tied! - tette a nyakamba.
Egy gyönyörű ezüst lánc volt.
- köszönöm - mosolyogtam - majd hívlak
- Jó éjt - azzal megölelt és egy rövid csókkal elköszönt, én pedig mosolyogva néztem utána.
11. fejezet
11. fejezet
Arra lettem figyelmes, hogy valaki csenget. Át vergődtem magam a szobámon, majd szellem módra le a lépcsőn... Mielőtt ajtót nyitottam volna, az új fekete loboncomat megigazítottam:D. Kinyitottam az ajtót és.... és.... és Arminnal találtam szemben magam:
- Szia! - törte meg a csendet, mert kb. 4 percig szótlanul meredtem rá
- Öhm.. szia. - nyögtem ki valami köszönés félét
- Fekete?
- He? - a tőlem megszokott kulturált válasz - Jaa a hajam? Az igen! - esett le
- Jól áll! - mosolygott - bemehetek?
- Miért ne? Úgy se aludtam volna még 3 órát... - húztam el a számat majd elálltam az ajtóból utat engedve neki
Bent aztán beküldtem a nappaliba, amíg én rendbe szedtem magam.. Felöltözni már nem öltöztem, de az arcomat tökéletesen megcsináltam. Lementem a nappaliba, ahol Armin (pont ahogy hagytam) ült az egyik kanapén.
- szóval? - kezdtem, mert nem úgy tűnt mint aki beszélni akar
- Azért jöttem, hogy beszéljünk...
- Akkor jobb ha kezded, mert nem nagyon érek rá! - siettettem
- Sajnálom! - szólalt meg
- Jól haladunk! Folytasd!
- Kiley-el tényleg volt köztünk valami... DE annak vége! Én szeretlek és nem akarlak téged elveszíteni!!
- Hát erre igazából nem tudok mit mondani... - tényleg fogalmam sem volt mit lehetne
- Nem adnál nekem még egy esélyt? - kérdezte halkan
Ajj erre mit lehet válaszolni??? Nem tudja, hogy Amerikába megyek.. Lehet nem lenne ilyen lelkes. Ajjjj nekem kell a friss levegő ez nekem túl sok!
- Felöltözök és elmegyek a parkba! Ha akarsz jöhetsz! - erőltettem magamra egy mosolyt...
Felmentem a szobámba és amíg felöltöztem bekapcsoltam a kedvenc számomat mégpedig: A little pain-t. Imásom! Mindig gombóc lesz a torkomban tőle... Pont végig tudtam hallgatni mire felöltöztem. Lementem az emeletről és elindultunk a parkba... Egész úton nem szóltunk semmit... Enyhét feszült volt a légkör.. Én otthon bedobtam a táskámba az Ipod nano-m hátha annyira felidegesít, hogy inkább elkezdek zenét hallgatni, de nem... Ez még őrjítőbb! Megértem, hogy rossz neki, de attól még megszólalhatna! Mikor elértünk a parkba én leültem egy padra, ő pedig... ő pedig elindult egy másik irányba... Úgy gondoltam nem megyek utána, ha hazamegy bye! Nem leszek én pincsi! De nem! 5 perc múlva ért csak vissza a kezében két jégkásával. Az egyiket oda nyújtotta nekem:
- köszi - mosolyogtam rá
- nincs mit! - majd levágta magát mellém
Egy ideig megint néma csönd következett, amit aztán én törtem meg
- Én Amerikába költözöm.. - összeszorított szemekkel vártam a válaszát
- Rosa mondta.. Mikor? - tette fel a nagy kérdést
- Nemsokára... Ezen a hétvégén! - biggyesztettem le a számat
- Értem. Figyelj én bármennyit képes vagyok rád várni! És a táv kapcsal. is egyet értenék! - sorolta a lehetőségeket
- Akkor nem jártál volna mással.. - suttogtam - ja és nem hiszem, hogy ennyi idősen távkapcs. kéne... Ez csak egy hülye gyerekszerelem! - éreztem, hogy ha tovább folytatom akkor elkezdek sírni... Az a hülye gombóc a torkomba...
- Attól, hogy fekete lett a hajad nem lettél erősebb úgy látom. - tette rá a kezét az enyémre
- Kösz! - sziszegtem.
Felpattantam a padról és elindultam haza. Armin mint valami kiskutya követett. Otthon aztán a kapuban búcsúzásra került a sor.
- Hát akkor én is haza megyek. - motyogta
- Jó! Akkor szia!
Armin fogta és óvatosan megölelt, mikor el akart húzódni........... visszarántottam és megcsókoltam. Viszonozta.
- Szia, Lora! - köszönt el, majd elindult a hosszú utcán. Próbáltam végig nézni ahogy egyre csak távolodik, de rájöttem olyan csak a filmekbe van... én szét untam közbe az agyam úgyhogy felmentem a szobámba és fülessel teljes hangerőn hallgattam Blast-et és Trapnest-et. Imádom őket! Ahogy egyre csak üvöltött a zene a fülembe egyre csak azon kattogott az agyam, hogy ez akkor mi volt? Most akkor újra járunk? Vagy csak ez egy ilyen búcsú kiss volt? Nem tudom. És akkor be villant elő kaptam kicsi Note 3 telefonomat és elkezdtem hívni azt az embert aki segíthet ebben. 😈
- Szijaaa Lolcsi!
- Alexy drága! Mond csak van valaki a közeledben? - kérdeztem titkolózva
- Nem, nincs épp a szobámba vagyok és zenét hallgatok!
- Éniiiis! Na és mond Armin otthon van?
- Aha! Vigyem oda neki a telót? - kérdezte
- NEEM!! - kiáltottam - Szóval... milyen volt mikor haza ért? - kérdeztem sejtelmesen
- Jó kedve volt! Miért? Miről maradtam leee?
- Jó éjt cicus! Szijaa! - és kinyomtam a telefont.
Szóval Armin most biztos azt hiszi, hogy járunk... És őszintén nem is nagyon szomorítana el ez a hír... Ajj most mit csináljak??? Holnap beszélek vele... De nincs sok időm! Hiszen nemsokára go Amerika! Ezen gondolkodva aludtam el az ágyamon.
Arra lettem figyelmes, hogy valaki csenget. Át vergődtem magam a szobámon, majd szellem módra le a lépcsőn... Mielőtt ajtót nyitottam volna, az új fekete loboncomat megigazítottam:D. Kinyitottam az ajtót és.... és.... és Arminnal találtam szemben magam:
- Szia! - törte meg a csendet, mert kb. 4 percig szótlanul meredtem rá
- Öhm.. szia. - nyögtem ki valami köszönés félét
- Fekete?
- He? - a tőlem megszokott kulturált válasz - Jaa a hajam? Az igen! - esett le
- Jól áll! - mosolygott - bemehetek?
- Miért ne? Úgy se aludtam volna még 3 órát... - húztam el a számat majd elálltam az ajtóból utat engedve neki
Bent aztán beküldtem a nappaliba, amíg én rendbe szedtem magam.. Felöltözni már nem öltöztem, de az arcomat tökéletesen megcsináltam. Lementem a nappaliba, ahol Armin (pont ahogy hagytam) ült az egyik kanapén.
- szóval? - kezdtem, mert nem úgy tűnt mint aki beszélni akar
- Azért jöttem, hogy beszéljünk...
- Akkor jobb ha kezded, mert nem nagyon érek rá! - siettettem
- Sajnálom! - szólalt meg
- Jól haladunk! Folytasd!
- Kiley-el tényleg volt köztünk valami... DE annak vége! Én szeretlek és nem akarlak téged elveszíteni!!
- Hát erre igazából nem tudok mit mondani... - tényleg fogalmam sem volt mit lehetne
- Nem adnál nekem még egy esélyt? - kérdezte halkan
Ajj erre mit lehet válaszolni??? Nem tudja, hogy Amerikába megyek.. Lehet nem lenne ilyen lelkes. Ajjjj nekem kell a friss levegő ez nekem túl sok!
- Felöltözök és elmegyek a parkba! Ha akarsz jöhetsz! - erőltettem magamra egy mosolyt...
Felmentem a szobámba és amíg felöltöztem bekapcsoltam a kedvenc számomat mégpedig: A little pain-t. Imásom! Mindig gombóc lesz a torkomban tőle... Pont végig tudtam hallgatni mire felöltöztem. Lementem az emeletről és elindultunk a parkba... Egész úton nem szóltunk semmit... Enyhét feszült volt a légkör.. Én otthon bedobtam a táskámba az Ipod nano-m hátha annyira felidegesít, hogy inkább elkezdek zenét hallgatni, de nem... Ez még őrjítőbb! Megértem, hogy rossz neki, de attól még megszólalhatna! Mikor elértünk a parkba én leültem egy padra, ő pedig... ő pedig elindult egy másik irányba... Úgy gondoltam nem megyek utána, ha hazamegy bye! Nem leszek én pincsi! De nem! 5 perc múlva ért csak vissza a kezében két jégkásával. Az egyiket oda nyújtotta nekem:
- köszi - mosolyogtam rá
- nincs mit! - majd levágta magát mellém
Egy ideig megint néma csönd következett, amit aztán én törtem meg
- Én Amerikába költözöm.. - összeszorított szemekkel vártam a válaszát
- Rosa mondta.. Mikor? - tette fel a nagy kérdést
- Nemsokára... Ezen a hétvégén! - biggyesztettem le a számat
- Értem. Figyelj én bármennyit képes vagyok rád várni! És a táv kapcsal. is egyet értenék! - sorolta a lehetőségeket
- Akkor nem jártál volna mással.. - suttogtam - ja és nem hiszem, hogy ennyi idősen távkapcs. kéne... Ez csak egy hülye gyerekszerelem! - éreztem, hogy ha tovább folytatom akkor elkezdek sírni... Az a hülye gombóc a torkomba...
- Attól, hogy fekete lett a hajad nem lettél erősebb úgy látom. - tette rá a kezét az enyémre
- Kösz! - sziszegtem.
Felpattantam a padról és elindultam haza. Armin mint valami kiskutya követett. Otthon aztán a kapuban búcsúzásra került a sor.
- Hát akkor én is haza megyek. - motyogta
- Jó! Akkor szia!
Armin fogta és óvatosan megölelt, mikor el akart húzódni........... visszarántottam és megcsókoltam. Viszonozta.
- Szia, Lora! - köszönt el, majd elindult a hosszú utcán. Próbáltam végig nézni ahogy egyre csak távolodik, de rájöttem olyan csak a filmekbe van... én szét untam közbe az agyam úgyhogy felmentem a szobámba és fülessel teljes hangerőn hallgattam Blast-et és Trapnest-et. Imádom őket! Ahogy egyre csak üvöltött a zene a fülembe egyre csak azon kattogott az agyam, hogy ez akkor mi volt? Most akkor újra járunk? Vagy csak ez egy ilyen búcsú kiss volt? Nem tudom. És akkor be villant elő kaptam kicsi Note 3 telefonomat és elkezdtem hívni azt az embert aki segíthet ebben. 😈
- Szijaaa Lolcsi!
- Alexy drága! Mond csak van valaki a közeledben? - kérdeztem titkolózva
- Nem, nincs épp a szobámba vagyok és zenét hallgatok!
- Éniiiis! Na és mond Armin otthon van?
- Aha! Vigyem oda neki a telót? - kérdezte
- NEEM!! - kiáltottam - Szóval... milyen volt mikor haza ért? - kérdeztem sejtelmesen
- Jó kedve volt! Miért? Miről maradtam leee?
- Jó éjt cicus! Szijaa! - és kinyomtam a telefont.
Szóval Armin most biztos azt hiszi, hogy járunk... És őszintén nem is nagyon szomorítana el ez a hír... Ajj most mit csináljak??? Holnap beszélek vele... De nincs sok időm! Hiszen nemsokára go Amerika! Ezen gondolkodva aludtam el az ágyamon.
2014. július 17., csütörtök
10. fejezet
10. fejezet
Reggel borzalmas fejfájással ébredtem, másnapos vagyok? Ugyan ha iszom is csak és kizárólag annyit, amennyi nem árt! Kikászálódtam az ágyamból, beágyaztam azt aztán el slattyogtam a fürdőszobámba, ahol fogat mostam. Nyár van... nem akartam sminkelni csak egy kis korrektort kentem szét a fejemen, majd eos szájbalzsam a számra és fésülködés. Indultam volna ki a fürdőből amikor megláttam hogy ilyen naturálisan olyan vagyok, mint valami gomb szemű mesefigura... Hmm... divatban van idén a sárga! Sárga szemfesték kell most nekem! Fújj utálom ezt a színt... Ahjj hiszen a hajam is sárga... na jó sötétszőke.. De akkor is! Mióta vagyok én ilyen depis??? Megcsináltam a füstös szememet és indultam öltözni.. Wth? mi ez a sok színes cucc? Ehez ma nincs hangulatom, keresek valami feketét. Hmm nem is rossz. Nem is áll rosszul a fekete szín... És az arcom is olyan lesz tőle mint a porcelán! Na jó. Nem említettem hogy nyári szünet van... Nem sokára go Amerika. Pakolnom is kéne ma.. Ahjj a körmöm le van nőve.. A hajam sem tetszik. MA LORA ÁPOLÓS NAP LESZ! jelentettem ki magamnak.. Jajj tényleg az összhatás:
.jpg)
Reggel borzalmas fejfájással ébredtem, másnapos vagyok? Ugyan ha iszom is csak és kizárólag annyit, amennyi nem árt! Kikászálódtam az ágyamból, beágyaztam azt aztán el slattyogtam a fürdőszobámba, ahol fogat mostam. Nyár van... nem akartam sminkelni csak egy kis korrektort kentem szét a fejemen, majd eos szájbalzsam a számra és fésülködés. Indultam volna ki a fürdőből amikor megláttam hogy ilyen naturálisan olyan vagyok, mint valami gomb szemű mesefigura... Hmm... divatban van idén a sárga! Sárga szemfesték kell most nekem! Fújj utálom ezt a színt... Ahjj hiszen a hajam is sárga... na jó sötétszőke.. De akkor is! Mióta vagyok én ilyen depis??? Megcsináltam a füstös szememet és indultam öltözni.. Wth? mi ez a sok színes cucc? Ehez ma nincs hangulatom, keresek valami feketét. Hmm nem is rossz. Nem is áll rosszul a fekete szín... És az arcom is olyan lesz tőle mint a porcelán! Na jó. Nem említettem hogy nyári szünet van... Nem sokára go Amerika. Pakolnom is kéne ma.. Ahjj a körmöm le van nőve.. A hajam sem tetszik. MA LORA ÁPOLÓS NAP LESZ! jelentettem ki magamnak.. Jajj tényleg az összhatás:
Na, ez szép! Kitűnően passzol a hangulatomhoz... Csak azt nem tudom miért van rossz kedvem? Leszaladtam az emeletről összedobtam magamnak egy shake-et aztán spuri a városba. A fehér pókeres cipőmet vettem fel.. Imádom! Gyalog mentem a belvárosba, elhaladva a sulim... volt sulim előtt és felidéztem 1000 emléket. Fel kéne hívnom Rosát, megérdemli hogy tudja... Arminnak nem szólok.. Talán majd egyszer mikor már nem akarom megölni... Éppen ezen gondolkodtam, és azon hogy otthon vajon bezártam-e az ajtót amikor a szél a fodros szoknyámat felrepítette az egek felé (:D). Gyorsan utána kaptam amikor valaki megszólalt:
- Segíthetek megfogni ha szeretnéd... - "ajánlotta fel" az idegen
Arra sem méltattam, hogy megforduljak csak válaszoltam
- Perverz állatokkal nem társalgok - vágtam oda foghegyről - anyukám megtanított, hogy ne álljak szóba idegenekkel - tettem még hozzá
- Akkor velem nyugodtan beszélhetsz!
NA erre megfordultam, és kit találtam magammal szemben? Jake-t.
- Na szííja - köszönt
- Jake!!! Sziaaa - ugrottam a nyakába. Igen egy napja ismerem és máris a nyakába ugrok, miért ne?
- Merre-merre ilyen feketébe?
- Szépségnapot tartok! - jelentettem ki büszkén
- Az jó! Előtte hízás? Meki?
- Jöhet - karoltam át, és indultunk el a meki felé.
A meki szinte tömve volt de találtunk egy helyet. Ettünk egy-egy sajt buri menüt meg egy-egy kis shake-kel zártunk.
- És amúgy... te hány éves vagy? - kérdeztem egy vicce után?
- 18 leszek jövőhéten! - mondta büszkén
- Fhúha.. az jó sok! - kerekedett el a szemem
- Miért te? - kérdezett vissza
- 17 vagyok - mondtam, kevésbé büszkén
- áh nem téma! Na mit tervezel a nyárra? - kérdezte csillogó szemekkel
- Elköltözök. - mondtam a hajamat az arcomba söpörve
- Én nem is itt lakom...
- Tényleg? Hol laksz? - kérdeztem kíváncsian
- N....
- Szia Lora - jött oda hirtelen Armin az asztalunkhoz
- Öhm... Helo... De nem csak én ülök itt! - adtama a tudtára hogy Jake is itt van
- Háj - vetette neki oda - hát ti? Ja és te ki vagy? - kérdezte Jake-től
- Egy ismerős.. Figy Lori jobb ha megyek! - állt fel Jake az asztaltól
- NEM! Itt maradsz! - húztam vissza kezénél fogva Jake-et - Mit akarsz? - kérdeztem Armint
- Megbeszélni a dolgokat! - jelentette ki
- Jake, mennyünk! - pattantam fel az asztaltól és Jake jött utánam
Miután kiértünk a meki elé, még visszanéztem Arminra aki visszament az asztalához.
- Ő ki volt? - kérdezte Jake
- Az ex! - jelentettem ki
- valahogy sejtettem... És most merre?
- Fodrászhoz!
- Akkor szétválnak útjaink! - mondta mosolyogva
- Remélem még találkozunk - öleltem meg
Elköszöntünk aztán elmentem fodrászhoz, majd manikűröshöz. Nagyon jó lett a hajam.. Fekete. :) Ja a körmöm pedig mély vörös. Szerintem nagyon jók lettek. Beugrottam a plázába venni pár ruhát.
.jpg)
Haza sétáltam nem találkoztam senki ismerőssel. A szobámba érve beugrottam az ágyamba és tárcsáztam Rosa számát.
- Szija Lolíta! - köszönt jókedvűen
- Elköltözünk. - csak ennyit mondtam
- Mii vaan? - értetlenkedett
- Hát tudod Amerikába költözünk, mert apa ott kapott állást...
- Mi lesz velem nélküled? - csuklott el a hangja
- ott van Vilcsi!
- Az nem olyaan... Arminnak mondtad? - kérdezte egyszerűen
- Nem. Nem is fogom! Majd talán szeptember fele... vagy majd csak észre veszi hogy nem vagyok ott...
Még beszélgettünk erről egy ideig, aztán kipakoltam az új ruháimat és szét is válogattam a régieket.
2014. július 8., kedd
9. fejezet
9. fejezet: újabb botrány (befejezés)
Otthon bedőltem az ágyba, nem foglalkoztam semmivel. Nem mostam le a sminkem, és még csak fogat sem mostam. Tuti, hogy Armin nem sokára csengetni fog... meg akarja magyarázni, hogy ez mégis mi volt... Nem vagyok rá kíváncsi... De mégis vajon mit mond majd nekem? Be akar adni valami kamut a lányról? Nemtudom.
Reggel a telefonomra riadtam fel. *Rosa hív*
- Reggelt! - köszöntem unottan
- Jót! Figyi miután elfutottál, és miután 7 tinccsel kevesebbet csináltam a csajnak... Hehehe. Armin visszajött a csajhoz és elkezdte bizonygatni.... Íjj biztos, hogy hallani akarod?
- Igen, hallani akarom!
- Elkezdte bizonygatni, hogy te egy volt barátnője aki megcsalta őt, és a lány (vagyis te) még mindig nem hagyja őt békén. - mesélte
- G-sus! Hogy csinálhatott ilyet? Mi az, hogy a ribancot vigasztalja, engem meg hagy elmenni???
- Ja tudom! Én is kiakadtam... Ellenben Leigh-el is találkoztam!
- Na jó! Belőlem ennyi elég volt. Szóval mi volt veletek?
- Áh egy rég nem látott uncsijával volt találkozója..
- Legalább valaki az uncsijával találkozott... - húztam el a számat
Beszélgettünk egy kicsit, majd leraktuk.
Délután kimentem egy kicsit a parkba, és azon gondolkodtam, lehet ennél rosszabb? Hát lehet! Ugyanis kaptam egy sms-t anyától: Kicsim! Holnap indulunk haza! Pakolj össze pár fontos dolgot, magadnak... kb. egy hónapra. A többi cuccodat majd magunk után küldjük! Irány Amerika! :)
Tessék? Most akkor elköltözünk? De hogy lett Tunéziából Amerika? Ajj nem érdekel! Haza megyek és pakolok.. Már épp a park kapujában álltam amikor egy fiú megállított:
- Hé! Lány! Szia! - "köszönt a fiú"
- öhm.. helló! - köszöntem ridegen
- hey, mi a baj? - kérdezte kedvesen
- most látlak életemben először....... nem fogok neked panaszkodni!
- ne legyél már ilyen durci! - azzal fogta és lehúzott egy padra
- De várj! Még a nevedet sem tudom... Sőt még a nevemet sem tudod - röhögtem
- Jake... és te kivagy? - kérdezte mosolyogva
- egy pszichopata! Még mindig beszélgetni akarsz?
- Ja.. nekem nyolc!
- Szóval Lora vagyok, és múlt éjszaka jöttem rá, hogy a pasim megcsal egy elég.. khm érdekes kinézetű.. személlyel! Ja és el ne felejtsük, hogy Amerikába kell költöznöm. - erre elkezdett mosolyogni, he?
- Jajj sajnálom a pasidat... Hogy csalhatott meg téged?
- Hát... ahogy láttam elég könnyen. - röhögtem kínomban
Kb. 2 órán keresztül beszélgettem ezzel a Jake-el..:) Megadta a telószámát hogy fel tudjam hívni, ha beszélgetni karnék.
Otthon bedőltem az ágyba, nem foglalkoztam semmivel. Nem mostam le a sminkem, és még csak fogat sem mostam. Tuti, hogy Armin nem sokára csengetni fog... meg akarja magyarázni, hogy ez mégis mi volt... Nem vagyok rá kíváncsi... De mégis vajon mit mond majd nekem? Be akar adni valami kamut a lányról? Nemtudom.
Reggel a telefonomra riadtam fel. *Rosa hív*
- Reggelt! - köszöntem unottan
- Jót! Figyi miután elfutottál, és miután 7 tinccsel kevesebbet csináltam a csajnak... Hehehe. Armin visszajött a csajhoz és elkezdte bizonygatni.... Íjj biztos, hogy hallani akarod?
- Igen, hallani akarom!
- Elkezdte bizonygatni, hogy te egy volt barátnője aki megcsalta őt, és a lány (vagyis te) még mindig nem hagyja őt békén. - mesélte
- G-sus! Hogy csinálhatott ilyet? Mi az, hogy a ribancot vigasztalja, engem meg hagy elmenni???
- Ja tudom! Én is kiakadtam... Ellenben Leigh-el is találkoztam!
- Na jó! Belőlem ennyi elég volt. Szóval mi volt veletek?
- Áh egy rég nem látott uncsijával volt találkozója..
- Legalább valaki az uncsijával találkozott... - húztam el a számat
Beszélgettünk egy kicsit, majd leraktuk.
Délután kimentem egy kicsit a parkba, és azon gondolkodtam, lehet ennél rosszabb? Hát lehet! Ugyanis kaptam egy sms-t anyától: Kicsim! Holnap indulunk haza! Pakolj össze pár fontos dolgot, magadnak... kb. egy hónapra. A többi cuccodat majd magunk után küldjük! Irány Amerika! :)
Tessék? Most akkor elköltözünk? De hogy lett Tunéziából Amerika? Ajj nem érdekel! Haza megyek és pakolok.. Már épp a park kapujában álltam amikor egy fiú megállított:
- Hé! Lány! Szia! - "köszönt a fiú"
- öhm.. helló! - köszöntem ridegen
- hey, mi a baj? - kérdezte kedvesen
- most látlak életemben először....... nem fogok neked panaszkodni!
- ne legyél már ilyen durci! - azzal fogta és lehúzott egy padra
- De várj! Még a nevedet sem tudom... Sőt még a nevemet sem tudod - röhögtem
- Jake... és te kivagy? - kérdezte mosolyogva
- egy pszichopata! Még mindig beszélgetni akarsz?
- Ja.. nekem nyolc!
- Szóval Lora vagyok, és múlt éjszaka jöttem rá, hogy a pasim megcsal egy elég.. khm érdekes kinézetű.. személlyel! Ja és el ne felejtsük, hogy Amerikába kell költöznöm. - erre elkezdett mosolyogni, he?
- Jajj sajnálom a pasidat... Hogy csalhatott meg téged?
- Hát... ahogy láttam elég könnyen. - röhögtem kínomban
Kb. 2 órán keresztül beszélgettem ezzel a Jake-el..:) Megadta a telószámát hogy fel tudjam hívni, ha beszélgetni karnék.
A végén oda jött hozzánk két kiscica és kiderült, hogy Jake szereti a macskákat. Én is szeretem:) Édesek! Olyan este 8 körül Jake hazakísért és kezdődött a pakolás... A barátaimnak hagytam egy üzenetet... Nincs kedvem velük beszélni... De azért van egy jó a sok rosszban! Szereztem egy új barátot, Jake-et!:) Nagyon kíváncsi leszek Amerikára!
2014. július 1., kedd
9. fejezet
Mielőtt belekezdenék, elmondom mégis mi a ... miért kellett várni egy hónapot, hogy ezt a részt lássátok: Megjártam Erdélyt, és Tunéziát (Souse-t) ezek már alapból merítettek rajtam:D, Aztán ugye jött az év vége... Az angol tanárom közölte hogy én bizony hármas leszek! Most itt kezdődött egy letargikus 2-3 hét. Anyukám azt hitte azért vagyok ilyen, mert az osztálytársaim rám ragasztják ezeket a dolgokat (neki nem mondtam el). Az évzáró idején voltam Tunéziába, úgyhogy kb. egy hete tudtam meg, hogy NÉGYEST ADOTT!!!! Jólvan, azután jó kedvem lett... Aztán megint történt valami (ami azóta megoldódott) akkor amiatt nem volt kedvem írni... Ja és az sem a legjobb inspiráció, hogy pár embertől megkaptam, hogy Noncsika bizony utánozza a blogírókat (?)! Ezután elgondolkodtam, hogy én ezt a blogot abbahagyom! DE (:3) mivel pár bnőm minden nap kérdezgette mikor lesz új rész, folytatom:) Jajj és még, hogy mi volt Erdélyben nem is mondtam... De akkor elvenném a "helyet" a sztoriról.. Szóval kezdem, jó olvasást:)
9. fejezet: újabb botrány (csak a fele)
Rosa most olyan védtelennek tűnt. Odamentem hozzá és megsimítottam a haját, erre egy kicsit megijedt és felemelt a fejét. A szemfestéke már a fehér lepedőmön ékeskedett, de nem különösebben zavart.
- Mi történt - kérdeztem aggódva
- Leigh.. Megnéztem a telefonját és találtam benne egy üzenetet... - zokogta, közben pedig a levegőt kapkodta
- De hisz ez semmi, lehet hogy az egyik.... az egyik... (basszus neki nincs rajongója ő nem zenél) az egyik tanítványa! - csillant fel a szemem. Ügyes vagy Lora veregesd meg a vállad!
- "Szia! Akkor ma a 'ange blanc'-ban? Már nagyon hiányzol!" - idézte, nyávogós lány hangon
- Öhm... és erre Leigh mit írt? Vagy nem is látta?
- Oh dehogy nem látta! Válaszolt is rá!
- Na mondtam! Ugye, hogy lerázta?
- Épp ellenkezőleg! "Igen-igen! Ott találkozunk. Egy kicsit lehet kések, mert Rosa nem tud vezetni, és haza kell fuvarozni. Megyek megfürdök! Kézcsók" És még egy nyelvnyújtós smiley is!!!! 😜 - mondta mérgesen
- Na látod! Ha a valakije lenne nem írt volna rólad! - bíztattam
- Aha aztán jött a válasz is! "Ki az a Rosa??? Kezdjek féltékeny lenni?"
- Na jó! Figyelj van egy ötletem! Elmegyünk a ange blanc-ba! Öltözzünk, és sminkeljünk!
Fél óra múlva már kész is voltunk, készen arra hogy megtépjünk valakit. Könnyen bejutottunk, nem voltak sokan.... Kint. Bent ugyan is annyi ember vonaglott, hogy öröm volt nézni.. Próbáltunk valami ismerős arcot keresni.... Találtunk is, de nem pont őt kerestük. A nagy tömegben Armin vonaglott egy felnyírt hajú lányt ölelve... szorosan... nagyon szorosan. A lány pedig a karjával hátranyúlva simogatta Armint. WTF? Rosa látta, hogy hirtelen hogy kétségbe estem:
- Mi az? Látod őket? Hol vannak?
- Nem! Nem látom.. őket nem. - aztán a fejemmel a táncoló párocska felé böktem
- Uram Isten! - képedt el teljesen - Na jó! nem kell kétségbe esni! Lehet, hogy ő Cocó!
- Tényleg én hülye! Hogy ez, hogy nem jutott az eszembe! Tuti ő Cocó! Oda is megyek! - lelkesedtem
- Jó! Menjünk! De közbe figyeljük hátha itt van Leigh és a Liba! - mondta ördögi vigyorral... Néha félek tőle.
Mikor 5 métere voltunk Armintól, meglátott. Úgy még embert nem láttam lesápadni, mint őt. He? Na mindegy ha már idáig eljöttem oda megyek!
- Szia Armin! Jajj Cocó már nagyon meg akartalak ismerni! - mosolyogtam a lányra aki sokkal inkább hasonlított egy sarkira (most na) mint egy lányraXD
- Izé... Ki az a Cocó? - kérdezte a lány értetlenül.
- Te vagy Armin uncsija... nem? - kérdésre kérdés.. Tessék itt egy keksz!
- Arminnak nem csak fiú uncsija van? - értetlenkedett
A szemem meg telt könnyel. Miért nem szólal meg??? Miért csak ezt a libát hagyja beszélni??
- Figyelj Lora! Ez nem az amire gondolsz!!! - kezdett el magyarázkodni
- Mégis ki a fene vagy te? - kérdezte a csaj
- És te??
- Én Armin barátnője! Na és te?
- Én is! De most jobb ha megyek!
- Hé Lora, várj! - megfogta a kezemet
- Ne érj hozzám! - rángattam ki a kezem az övéből
- Valaki! Most mi van? - ismét ez a csaj...
- KUSS MÁR TE UTOLSÓ! - húzta hátra a hajánál Rosa
Elkezdem szaladni nem érdekelt hova... haza.. ja haza szaladtam!
Tudom hogy rövid.. de megyek orvoshoz úgyhogy egyenlőre ennyi:)
- Na jó! Figyelj van egy ötletem! Elmegyünk a ange blanc-ba! Öltözzünk, és sminkeljünk!
Fél óra múlva már kész is voltunk, készen arra hogy megtépjünk valakit. Könnyen bejutottunk, nem voltak sokan.... Kint. Bent ugyan is annyi ember vonaglott, hogy öröm volt nézni.. Próbáltunk valami ismerős arcot keresni.... Találtunk is, de nem pont őt kerestük. A nagy tömegben Armin vonaglott egy felnyírt hajú lányt ölelve... szorosan... nagyon szorosan. A lány pedig a karjával hátranyúlva simogatta Armint. WTF? Rosa látta, hogy hirtelen hogy kétségbe estem:
- Mi az? Látod őket? Hol vannak?
- Nem! Nem látom.. őket nem. - aztán a fejemmel a táncoló párocska felé böktem
- Uram Isten! - képedt el teljesen - Na jó! nem kell kétségbe esni! Lehet, hogy ő Cocó!
- Tényleg én hülye! Hogy ez, hogy nem jutott az eszembe! Tuti ő Cocó! Oda is megyek! - lelkesedtem
- Jó! Menjünk! De közbe figyeljük hátha itt van Leigh és a Liba! - mondta ördögi vigyorral... Néha félek tőle.
Mikor 5 métere voltunk Armintól, meglátott. Úgy még embert nem láttam lesápadni, mint őt. He? Na mindegy ha már idáig eljöttem oda megyek!
- Szia Armin! Jajj Cocó már nagyon meg akartalak ismerni! - mosolyogtam a lányra aki sokkal inkább hasonlított egy sarkira (most na) mint egy lányraXD
- Izé... Ki az a Cocó? - kérdezte a lány értetlenül.
- Te vagy Armin uncsija... nem? - kérdésre kérdés.. Tessék itt egy keksz!
- Arminnak nem csak fiú uncsija van? - értetlenkedett
A szemem meg telt könnyel. Miért nem szólal meg??? Miért csak ezt a libát hagyja beszélni??
- Figyelj Lora! Ez nem az amire gondolsz!!! - kezdett el magyarázkodni
- Mégis ki a fene vagy te? - kérdezte a csaj
- És te??
- Én Armin barátnője! Na és te?
- Én is! De most jobb ha megyek!
- Hé Lora, várj! - megfogta a kezemet
- Ne érj hozzám! - rángattam ki a kezem az övéből
- Valaki! Most mi van? - ismét ez a csaj...
- KUSS MÁR TE UTOLSÓ! - húzta hátra a hajánál Rosa
Elkezdem szaladni nem érdekelt hova... haza.. ja haza szaladtam!
Tudom hogy rövid.. de megyek orvoshoz úgyhogy egyenlőre ennyi:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




.jpg)







