2. fejezet

2. Fejezet: A nagy terv

Reggel sikerül 20 perccel később kelnem mint terveztem úgyhogy az első ruha összeállítás ami a kezem ügyébe került felvettem a hajamat átfésültem aztán a reggeli vitamin adagom bevétele után szaladtam ki a kapun. Az első cipőt amit találtam egy kb. 7 cm magas telitalpú szandál volt, hogy fogom kibírni ebben a napot? 

Ahogy beértem a suliba (becsengő előtt 2 teljes perccel) Violával találtam szembe magam:

- Szia Vio.... - mielőtt kimondtam volna beráncigált a WC-be

- Lora segíts szükségem van rád, illetve a segítségedre.. Vagyis akkor az a teljes te vagy? Vagy csak a segítséged te? - kezdett össze vissza beszélni

- Vilcsim én itt vagyok az egész én, de ha csak a segítségem kell az is itt van.. Hoztam magammal! - mondtam miközben majdnem elnevettem magam szegénykémen

- Hát jó. Szóval khm hol is kezdjem na jó mondom az elejétől: Tegnap jött két új diák a suliba az egyik Alexy a másik nevét nem tudom... De az nem is érdekel annyira mert ugye hogyha én Alexy-ről akarok kérdezni akkor nem feltétlen kell tudnunk most a másik emberről is mert akkor a másik embernek semmi köze ehhez a történethez csak a másik embernek aki nem mellesleg Alexy és akkor most semmi értelme ha tudjuk, hogy hogy hívj.... - megint elkezdett össze vissza beszélni és a feje is minden hova járkált csak felém nem fordult

- VIOLA MOND MÁR A LÉNYEGET, MERT LEHET HOGY SZERETLEK DE ITT FOGLAK HAGYNI! - mondtam miközben indultam ki mert tudtam hogy a lényegre fog térni

- VÁRJ! Tetszik Alexy! - jelentette ki

- Tessék? Mármint Alexy? A kék hajú Alexy? Végül is most bele gondolva össze illetek... De miért kéne neked ebben az én segít..... Segítenem kell elmondani neki, ugye? - Kérdeztem unottan

- Hát valami ilyesmiről lenne szó! Fizetek is ha kell! - mondta olyan ártatlan arccal hogy meglágyult a szívem

- Van nálad szemceruza? - kérdeztem reménykedve

- Persze miért? - mutatta fel a fekete ceruzát, abban a pillanatban kikaptam a kezéből és el kezdtem rendbe szedni az arcom, mert a reggeli rohanásba nem maradt idő erre SEM...

A hajamat felkötöttem az arcom is felvállalható volt úgyhogy el is indulhattunk az órára ami egyébként orosz volt. Úgy mentem ki a folyosóra mint aki gubójából most ébredt fel gyönyörű pillangó:

Óra után kezdődött a hadművelet, amit persze Rose sem akart kihagyni. Én odamentem Alexyhez és elkezdtem vele beszélni. Ekkor egyik oldalról Rose a másikról Viola jött egyszer csak (egyszerre) elestek... A terv amúgy az volt hogy én lekötöm Alexy-t hogy nehogy elsétáljon/ elbambuljon/ vagy elaludjon és amikor mind a két lány elesik megnézzük kinek megy oda Alexy segíteni. Szóval elestek: Alexy odapillantott majd megkérdezte hogy én kinek akarok segíteni mert akkor ő megy a másikhoz.. 

- MIVAN? Te ezt tényleg megkérdezted tőlem? Milyen ez már? Ez olyan mintha.. tudod mit nem jut semmi az eszembe.. De te akkor is hülye vagy! Menny oda szegény Violához és segíts neki, MOST! - akadtam ki teljesen amit a lányok is hallottak úgyhogy Viola nem örült különösebben Alexynek. Violának mutattam egy felállást a kezemmel és fel is pattant. Alexy nem értett semmit, bár belegondolva meg is értem:D

- Na jó mi a 'B' terv? - Kérdezte Rose

- Szeretlek titeket! - mondtam nyájas hangon - De hogy nem én fogom kitalálni az biztos.! 

Mikor kimondtam már meg is bántam mivel megláttam Viola szomorú, vörös fejét és elképzeltem ahogy a kék hajú Alexyvel mennek kézen fogva - OLYAN CUKIII - mondtam ki véletlen hangosan

- Öhm oksa gondolkodom a 'B' terven, nyugi szerzünk neked egy Alexyt - mondtam Viola vállát ütögetve.. Szerintem hülyének néztek, SE GÁZ! 

A 'B' terv a következő: Rose oda megy Alexyhez és szimplán lesmárolja.. Igen, és ha Alexy visszacsókol max vigasztalhatjuk Viola összetört szívét, DE ha ellöki magától Rose-t akkor megkérdezi majd tőle "csalódottan" hogy akkor ki tetszik neki.. És nyilván Violát fogja mondja majd mert olyan jól kijönnek egymással^^ Én leszek a szerelem doktor*-*

- Nagyszünet van mehet a terv? - emelgettem a szemöldökömet

Akkor mit látok? Rose rúzsozza a száját...

- HÉÉ! nem kell ám bele élni magad! - szórtam a villámokat 

- Miért? Majd elhalványult rúzzsal mennyek oda? - háborodott fel teljesen

- Lányok!

- Mivan? - ordítottunk szegény Vilcsire

- Alexy most megy kifelé a suliból... - mondta vissza fogottan Viola

- De hát ez csak szünet... Rose fuss! MOST! - adtam ki a parancsot

Rose oda futott Alexyhez és megcsókolta.. Jó hosszú lett mire Alexy: 

- Jajj Rose nem is tudtam hogy így érzel irántam. EZ SZUPII! - Aztán fogta eltolta magától és komolyan a szemébe nézett - de nekem sajnos más tetszik...

- Öhm - szaladtam oda Viola kezét fogva - és mégis ki? 

- Hát tudjátok - nézett felváltba a szemünkbe - ..... -

Én már tudtam hogy nyert ügyünk van már adtam volna át neki Vilcsi kezért minden használati utasítással 

- Kennel mi járunk... - mondta ki.

Viola lefehéredett, Rose is de ő azért hogy egy meleggel smárolt, hát én.. én máshogy reagáltam

- Szóval jártok? Csak úgy jártok? KEN A LEGJOBB HAVEROM JOGOM LETT VOLNA TUDNI HOGY MERÉSZELTED EZT TENNI SZEGÉNY VIO......... VAGYIS VELEM! Tök sokat beszéltünk - nyugodtam "le" - és nem is mondtad el hogy... nem is... öhm hogy fogalmazzak? Basszus nem vagyok én ebben olyan jó. - gondolkodtam a válaszomon

- Bocsi hogy nem mondtam el hogy nem a lányokhoz vonzódom, máskor nem fordul elő.. - röhögte el magát

Ekkor Vilcsire néztem aki mostmár vörös volt fogta magát megfordul és el is ment. Sajnáltam mert Alexy rendes srác és össze is illettek volna. De ezt azért még én sem tudom megváltoztatni... Mármint Alexyt.:D Aucs most jutott eszembe, ma meg akartam keresni a psp-s fiút. Meg kéne kérdeznem Alexyt

- HÉ TE, IGEN TE! Khm szóval ugye a tesód nagyon kocka? - kérdeztem kb. mint egy idióta

- Arminra gondolhatsz, mert ő nagyon az... - mondta kissé félve tőlem (=megjegyzés: vajon miért félhet?=)

- Szupi tiszta olyan mint te azt hogy - mire ezt kimondtam rájöttem - hú ti ikrek vagytok, ugye?

- Talált süljedt, ott a pont - mondta a hangját elváltoztatva - Ha meg szeretnéd kérdezni hol van akkor a válasz: A teremben aszem' az 'A'-ban - mondta már mosolyogva. 

Amúgy Rose hova tűnt? Na mindegy lehet hazament... Vagy említett valami divattervező pasit is. Nemtudom őszintén...:P

Az 'A' teremig sprinteltem ott aztán megtaláltam a psp-s srácot.. Vagyis Armint.. Felé hajoltam de ő nem vett észre mivel éppen 'need for speed-ezett'. Najó ha eddig nem vettétek volna észre, énis elég kocka vagyok... Jah és Xbox párti. Na jó azért suliba nem játszok de én is ismerem ezeket a játékokat.. Szóval Armin nem vett észre úgyhogy cselekednem kellett. Oldalról fogtam és kivettem a kezéből a PSP-t ő erre ő úgy megijedt hogy hogy hátra esett a székkel... Ezen olyan röhögő görcsöm lett hogy letérdeltem és a hasamat fogtam mert a harmadig perctől elkezdett kegyetlenül fájni, csak annyit láttam hogy ő feláll a földről és 'poker face-szel" közeledik felém, azt gondoltam hogy megsértődött kiveszi a kezemből a PSP-t és elmegy, de ehelyett... Leereszkedett az én szintemre a szemembe nézett erre elkomolyodtam hisz a szemében haragot láttam. Basszus mit csináltam? Armin viszont ahelyett hogy elment volna ennyit szolt "Mi van Lora abba hagytad a nevetést" és elkezdett kegyetlenül csikizni.. Én sikoltoztam és kalapáltam de ő csak folytatta és egyre csikisebb helyeket keresett (has, láb stb..) Még a csengőt sem vettük észre, csak arra lettünk figyelmesek hogy egy csomó ember körénk van gyűlve: Rose, Alexy, Ken és sajna az Diri néni is... (vele volt óránk) 

- Kérem, hogy álljanak végre fel. Köszönöm - mondta a Diri keményen

Mind a ketten felálltunk de nem mertünk egymásra nézni, mert akkor kitört volna belőlünk a röhögés

- Öö bocsánat igazgató nő nem hallottuk a becsengőt és..... - folytattam volna

- Nem érdekelnek a kifogások egyet tudok az pedig az hogy ma nem mennek haza egy hamar!

- BÜNTETÉS? Emiatt? - Akadt ki Armin

- Én még sosem kaptam büntetést - akadtam ki én is teljesen 

- Valamikor el kell kezdeni - veregette meg a vállam castiel

- KUSS! - kiabáltam oda neki (haverok vagyunk Cast fiúval;D)

- Próbálj bekussoltatni - kacsintott rám

- Megverlek! - mondtam neki

- Na gyeree! - mondta a kezével hívva 

Erre poénból fogtam magam és rávetettem magam ő hátra esett én meg rajta ültem és elkezdtem cica bokszolni erre ő lefogta a kezemet

- MOST LEGYEN ELÉG! MIND A HÁRMAN BÜNTETÉSBEN LESZNEK DÉLUTÁN NINCS APELLÁTA! - kiabált ránk a Diri

- Hát ha muszáj... - mondtam

- AZ! Én nem ilyennek ismertem meg magát Lora! Abban bízom hogy ez egyszeri alkalom volt! 

- Mindenképp az volt, Igazgató nő! - bólitottam

A nap többi része gyorsan eltelt egész órán szemeztem a bűntársaimmal.. Szerintem nőttem a szemükben..

Órák után  az igazgatói előtt gyűltünk össze mind a hárman. Papírokat kellett rendezni, Castielnek a tesitermet kellett felsöpörni, nekem meg Arminnak pedig az öltözőket. Jól el voltunk találtam egy kb. fél éves tesi felsőt amit a fejére húztam erre ő fogta a felmosót és a padnak lökve.. Hát megtörölte a fejem a koszos felmosóval. Én fogtam és a far zsebéből kivettem a PSP-t (ezzel lehet fenyegetni) Azt felmutattam aztán mikor nyúlt volna érte én löktem a padnak ő csak nézett én pedig egy ördögi vigyorral hajoltam olyan közel hozzá hogy a testünk össze ért még közelebb akartam hozzá hajolni, sőt már majdnem megcsókoltam (na jó azért nem csak én kezdeményeztem) amikor:

- Hé ti meg mi a francot csináltok? - jött be Castiel az öltözőbe

- Mi pihentünk, miért? - kérdeztem totál természetesen

Armin erre elkezdett kuncogni:

- Igen Lorának igaza van, pihentünk - érztem hogy remeg a hasa... belül röhög

- Najó én most jobb ha megyek! - emelte a magasba a kezét Castiel

- Szia, jó utat, vigyázz magadra nehogy elüssön valami! - mondtam arra utalva hogy elmehet 

- Szia, jó volt együtt takarítani! - Köszönt Armin is

Castiel kisétált, mi pedig egymásra néztünk

- Ezt még be kell fejezni - pattantam fel

- Igen máár úgyis elég késő van - mondta Armin zavartan 

- Hé valamikor átjöhetnél Band Herozni - villantottam egy sztár mosolyt

- Mindenképpen, enyém a dob - kacsintott

Mikor kész voltunk haza kísért de még beszélgettünk..  olyan furcsát éreztem mintha valaki figyelt volt.. Hülye vagyok...

1. fejezet

1. fejezet: Újra suli

Sziasztok, én Lora vagyok! Szuperül telt a nyári szünet, sok mindenben volt részem pl.: strandolás, házibulik, pizsi partik... Szóval ilyen tipikus nyár volt. De ma már nem augusztus van, hanem szeptember, ami azt jelenti, hogy irány a suli. Gyorsan felkeltem az ágyikómból, felöltöztem, egy kicsit helyre raktam az arcomat is, mert reggel tűrhetetlen, gyorsan csináltam egy laza copfot, aztán szaladtam le a lépcsőn és hopp, bele is kerültem egy meghitt családi légkörbe a szokásos reggelim és a pohár vizem a vitaminommal már az asztalon várt. Apa éppen az utolsó csepp kávét itta ki a csészéjéből, aztán szép napot kívánt és el is ment dolgozni. Anya éppen most szedte ki a pirítósát a sütőből, és köszönésnek megölelt. Megkajáltam, majd elindultam. Anya mondta, hogy délután ha tanultam, elmegyünk venni pár új szandált, úgyhogy siessek haza. Bólintottam, majd elindultam a suliba.

Ahogy beértem az épületbe hárman támadtak le: Rose, Viola, és Ken. Igen, ők a legjobb barátaim. El sem tudnám nélkülük az életemet képzeni.

- Na cső te csaj, olyan réges régen nem láttalak, nagyon hiányoztál! -ölelt át Rose

- Te is hiányoztál nekem, de te egész múlt héten szinte haza sem mentél tőlünk... -öleltem vissza

- Az régen volt már... -mondta úgy, mintha mi sem lenne természetesebb

- DE TE! Veled tényleg alig találkoztam. MAGYARÁZATOT MOST! - fordultam Kenhez megjátszott haraggal

- Öhm.. Azt hittem hogy..... öhm... tudod hogy egész nyáron Skóciában voltam apámnál. -kezdett bele, amit már nyári szünet előtt is elmondott.

- Hát persze, hogy tudom csak húzom az agyad te hülye, na gyere ide, hiányoztál-öleltem át szorosan, mintha 5 éve nem láttam volna.

Viola csak állt és mosolyogva várt a sorára. Mikor abba hagytuk az ölelkezést Kennel, Viola is közelebb jött  és két puszi kíséretében mondta, hogy örül hogy lát. Igen, Viola ilyen kis visszahúzódó és félős, de nehogy azt higgyétek hogy valami hisztis liba.. NEM, ő a világ legmegértőbb embere!

Ahogy mentem befelé a terembe, valaki nekem jött, illetve a PSP-je jött nekem, nem ő.

-Héé most csinálhatom újra a challenge-t pedig már majdnem sikerült megcsinálnom. Köszi szépen...

- Na álljon meg a menet több okból is. 1. Te jöttél nekem. 2. Nem hinném, hogy olyan nehéz lenne megcsinálni mert a hangjából ítélve GTA és mivel ma jött ki az új rész gondolom most kezded és az első feladat nagyon egyszerű. 3. HAD NÉZZEM MEG MÉG NEM LÁTTAM AZ ELSŐ RÉSZT NAA, KÖNYIII -kezdtem el ugrándozni, miközben ki akartam a kezéből venni a PSP-t

- Anyás, te ismered a GTA-t, ez nagyon nem vall egy lányos lányra! De nem! Nem adom oda, vegyél magadnak, ha játszani akarsz vele! -mondta, én meg elhatároztam hogy akkor is elveszem tőle, ha ez lesz az utolsó esélyem játszani is.

Nagy nehezen kivettem a kezéből, de ő erre lerántott a földre, és elkezdtünk PSP-ni. A becsengőre bementünk a terembe ott köszöntem Nat-nek, Cas-nek, és Lys-nek is. Az óra hamar elrepült, és ahogy kicsengettek szaladtam a PSP-s fiúhoz hogy megkérdezzem a nevét. De már nem volt a suliban, ezért haza indultam.

Ahogy kiléptem az iskola ajtaján egy PSP fiú hasonmást láttam magammal szemben:

- Szia Alexy vagyok, most jöttünk a suliba a tesómmal, őt keresem, nem láttad? 

- Öhm Szia! Hogy is néz ki a tesód?

- Sötét haj kék szem, mindig játszik - mondta az utolsó szónál a szemét forgatva

- Áhh, ő a tesód. Én is őt keresem, úgyhogy nem tudok segíteni, szia!-csillant fel a szemem

- Szia! FURA VAGY ÉS A NEVEDET SEM TUDOM -kiabált utánam

Ahogy haza értem el is mentünk vásárolni, mert nem kellett tanulnom semmit kivételesen. Jól éreztem magam, főleg hogy jött Viola és Rose is, úgyhogy jól telt a csajos délután anyuval. Holnap mindenképp meg kell keresnem azt a fiút... De miért hasonlít rá ennyire a tesója? Basszus lehet, hogy ikrek! Na, holnap kiderül.

Rólam

Sziasztok! Ezt a blogot azért csináltam mert egyre több történetet olvasok és van egy-két ötletem így én is elkezdtem.:) Ez a blog a Csábításból Jeles című játékot veszi alapul így a történet is erről fog szólni. Jelenleg 13 éves vagyok júniusban leszek 14 éves, nem nagyon tudok helyesen írni de nyugi oda fogok rá figyelni hogy ne legyen hiba az írásomban. Nem tudom mit tudnék még így hirtelen írni. Szerintem minden lényegeset elmondtam. Mint minden velem egy korú szeretek vásárolni, de tényleg az is feldob ha elmehetek a kisboltba kenyérért. Na jó azért a ruhák jobban érdekelnek...:D