3. fejezet

3. fejezet: A randi

Mielőtt elkezdeném elmondom, hogy csütörtök óta a hétvégi házunkba voltunk és net nélkül csak world dokumentumba írtam a részeket és így sorban feltöltöm őket, ezért lehet hogy ezek rövidek lesznek mert ott nem nagyon tudtam hogy milyen terjedelembe írja.. Nehogy hosszú vagy rövid legyen... Hát a legtöbb rövid lett ezért előre is bocsánat. Jó olvasást, puszi:)

Reggel nagyon jól ébredtem szinte 6:00-kor kinyílott a szemem és már a fürdőszobában készülődtem. Nyugisan megreggeliztem, aztán szaladtam felöltözni. (Igen pizsibe reggeliztem) Aputól és Anyutól elköszöntem, mert most együtt mentek dolgozni és elkérezkedtem, hogy ma, had jöjjek haza este mert átmegyek egy barátomhoz... Bár ez a barátom még nem tudja, hogy átmegyek hozzájuk, persze ezt nem mondtam nekik.:)

A suliba is simán beértem, és ismételten Viola várt rám:

- Szia Lora, miújság?
- Szió Vilcsim, semmi különös.. Jó kedvem van, veled mivan? Megvagy?
- Mint látod, megvagyok.. Egyébként nekem is jó a kedvem! - mondta mosolyogva

Ez fura arra számítottam hogy azt fogja majd mondani hogy el akar költözni ebből a városból, mert itt nem jön neki össze semmi sem, de ehelyett nézzenek oda, jó a kedve?

- Tegnap miután haza mentem fel mentem facebookra és elkezdtem chatelni Alexyvel, és elmondta, hogy Kentin látta Rose-t és őt és egyből szakított vele és azt hiszi hogy most együtt vannak..... - mesélte szinte levegőt sem véve.

- Szóval te annak örülsz, hogy szakítottak? - akadtam ki mivel és nem ilyennek ismertem Violát
- Nem! Dehogy is! De még nem hallottad a végét: Szóval, Kentin annyira ki volt akadva hogy Alexyt látta egy lánnyal hogy elmondta hogy igazából nem is szereti már és hogy már rég óta van barátnője... Alexy elhívott egy cukrászdába - mondta felpörögve
- Nagyon örülök, Kentin meg jó gonosz már hogy ilyet mondott/tett Alexyvel aki meg szerette... De neked nagyon is örülök Vili – és megöleltem.

Becsengőre mindenki a teremben volt kivéve Castielt... Na ki találja ki? Hát persze hogy lóg! Gyorsan köszöntem Rosenak és úgy kb. mindenki másnak is és már bent is volt a tanár. Az óra borzalmas volt, meg hosszú.. Egyébként irodalom volt ahol végig pentametert és hexametert kellett keresni egy-egy versben. Mikor ki csengettek megbeszéltem Rose-al hogy elmegyünk abba a cukrászdába ahova Alexy és Viola megy délután. Persze, hogy ő is benne volt ebben a tervben.

Lassan de vége lett ennek a napnak és már indultunk is barátnémmal a cukriba. Bent le akartunk ülni egy asztalhoz amikor megláttunk egy asztalnál két ismerős arcot: Armin és Leigh ült ott mi gyorsan oda sasszéztunk és be is ültünk melléjük:
- Ti meg mit kerestek itt? - kérdeztem kíváncsian. Aztán Rosera néztem aki szinte már feltűnően Leigh mellé akart ülni.

- Nekem látnom kell, ahogy Alexy egy lánnyal randizik – mondta egyszerűen, nekem meg meg akadt az agyam annál a szónál, hogy 'randizik' szóval ő és Viola randiznak hmm. Ez különös.
- Én pedig eljöttem vele mert egyedül nem akart jönni, de ti mit csináltok itt lányok? - és amíg ezt mondta végig Rose-t nézte
- Nekünk látnunk kell Violát hogy hogyan vis..... - nem tudtam végig mondani mert megjöttek.

Viola és Alexy egymás mellett lépkedve mentek oda egy asztalhoz mi pedig az arcunkat takartuk az ital lapokkal. Rendeltek egy-egy szelet tortát és vizet mi pedig izgatottan figyeltük az eseményeket. Egyszer csak le pillantottam és mit látok? Leigh és Rose kézen fogva ülnek egymás mellett. Ezen annyira ki akadtam hogy inkább elmentem a mosdóba nehogy mondjak valamit. Egyébkén az is érdekes volt, mármint úgy ki menni, hogy ne vegyen észre a 'gerlepár'. Mire vissza mentem már csak Armin ült az asztalnál:

- Hova lettek a többiek? - kérdeztem
- Elhúztak, dolguk van. - mondta egyszerűen
- Akkor ketten maradtunk. - jelentettem ki olyan egyszerűen mint ő az előbb

Ekkor oda néztünk és már Alexy fizetett is, aztán feláltam és kézen fogva (!) elindultak kifelé az ajtón. Mi addig egy itallap mögött lapultunk.

- Át megyek hozzátok Xboxozni!

- Ha így ezt kijelentetted, igazából nincs akadálya! - röhögött
- Ja bocsi, hát jó! Akkor mennyünk!

Elindultunk hozzájuk. Egy hatalmas házban laknak az udvar is gyönyörű medencével és kerti tóval, a tó mögött egy japán kert. Mikor beléptünk, egy előszoba fogadott két oldalon lépcsővel lehetett felmenni, jobb oldalt nappali, bal oldalon pedig egy étkező. Arminnal felmentünk a szobájába ami tele volt játékokkal, és a legújabb PSP Vista hevert az ágyon. Leültem a kanapéra ő pedig hozott nekem kólát és ropit. GTA V-tel kezdtünk el játszani ami úristen, nagyon jó volt. Felváltva játszottunk aztán pedig beszélgettünk mindaddig amíg meg nem szólalt a telefonom: Castiel hív.
- Mit akarhat? Pillanat ezt fel kell vennem!

- Oksa! De siess! - kacsintott

A telefon még mindig csörgött folyamatosan mire felvettem már Castiel konkrétan ideg beteg volt:

- Mi az hogy nem veszed fel a telefont? Körmöt festegetsz vagy mi?
- Nyugi már! Amúgy meg tudhatnád hogy gél lakkos a körmöm, nem festett.... Amúgy meg Xboxozok!
- De hát neked nincs is olyanod!
- Naja nincs.. miért?
- Akkor hogy tudsz Xbox 360-ozni?
- Xbox one, amúgy és azért mert nem otthon vagyok...
- NA NE! Mond, hogy nem jöttél máris össze azzal a kocka gyerekkel!
HOGY MONDHATSZ ILYET, HA? ASZED' TE JOBB VAGY NÁLA, VAGY ESETLEG HOGY HOZZÁD JOBBAN ILLENÉK? EGYÉBKÉNT IS MIÉRT HÍVTÁL? - kiabáltam.

Erre már Armin is oda jött és gondolom hallotta az utolsó mondatom mert bár nem mutatott ki érzelmet az arca, láttam hogy a szeme nagyon is szomorúan néz rám.

- Igenis hozzám jobban illenél, és a kapcsolatunk nem csak abból állna hogy játszunk pár hülye játékkal. Ja és már nem fontos hogy miért hívtalak
- Szerintem sem valami fontos, fel sem kellett volna hogy vegyem! - azzal letettem mire oldalra néztem Armin már nem állt az ajtóba.

Visszasiettem a szobájába és ő ott ült az ágyon és maga elé bámult.

- Hé Armin! - ültem le mellé – mit csinálsz?
- Gondolkodom – mondta komolyan
- Az már magába sajnálatos – dőltem a vállának mosolyogva
- Tu-dom – mondta tagoltan – jobb lenne ha haza mennél, Castielnek igaza van csak egy hülye kocka vagyok, nincs is jobb ötletem annál hogy játszunk...
- Héé! Kell annál jobb szórakozás? - kérdeztem nevetve – Jó barátom vagy, Castiel meg elmehet melegebb éghajlatra. Vagy hidegebbre... - mondtam még jobban a vállára hajtva fejem- Armin?
- Igen?
- Maradhatok még egy kicsit? - kérdeztem
- Ha szeretnél...

Ez az utolsó emlékem az estéről... Elaludtam. Reggel arra keltem, hogy a vendég szobában ébredek. Egyből felpattantam mert eszembe jutott, hogy a szüleim biztos észre vették hogy nem vagyok otthon. A telefonomhoz szaladtam és egy sms fogadott:

„Szia kicsim! Armin anyukája felhívott, hogy ott alszol náluk, de ne legyek ideges mert Armin átrakott a vendégszobába. Este gyere: Anyu”

9 óra volt gondoltam átmegyek Armin szobájába, megnézem fenn van-e, hát fenn volt...